Madaras naplóm http://kosaferenc.posterous.com Kósa Ferenc's Bird Diary posterous.com Sun, 06 Feb 2011 22:06:00 -0800 Viharsirályok Kolozsváron http://kosaferenc.posterous.com/viharsiralyok-kolozsvaron http://kosaferenc.posterous.com/viharsiralyok-kolozsvaron

Tegnap, 2011 február 6-án sikerült két viharsirályt (Larus canus) - egy felnőttet és egy 2. téli ruhás egyedet - megfigyelni és fotózni a kolozsvári Sportcsarnok előtti Kis-Szamos szakaszán. A sárgalábú sirály (Larus michahellis) és a dankasirály (Larus ridibundus) után így a viharsirály lett a Kolozsváron megfigyelt és fotózott harmadik sirályfajom.

Magyarországon 1988 óta bizonyított 1-2 pár fészkelése, Romániában tudtommal nem költ. Nálunk elsősorban a Duna és a Fekete-tenger mentén gyakori őszi-téli faj, ahol a dankasirály után a legnagyobb egyedszámú sirályfaj. Erdélyben ritkábban és kisebb egyedszámban figyelhető meg ősztől-tavaszig. Az elmúlt három évtizedben egyedszáma és az itt-tartózkodási ideje megnőtt.

Nálunk eddig két gyűrűs viharsirályt találtak: egyik madár Finnországból, a másik Svédországból származott. Valószínűleg a Kolozsváron látott madarak is É-ÉK-Európából származnak.

Sirályhatározáshoz online segédlet: egy részletes, korhatározós viharsirály határozó innen tölthető le; fotós, online sirályhatározók: World of Gulls és The Norvegian Gull Page .

A felnőtt viharsirályról készített alábbi fotókon jól látszik, h. nem sokkal nagyobb mint a dankasirály; megfigyelhetők a sárgás-zöldes-szürkés lábak, a sárgás-zöldes csőr a fekete gyűrűvel, a csíkozott fejtető és tarkó, illetve a kézevezők fehér csúcsa. A szem fekete, dolmánya szürkébb mint a dankasirályoké.

L
L
L
L
L
L
L
L

Néhány fotó a 2. téli ruhás madárról (a teljes csőrvége fekete, a kézevezőkön nem látszanak a fehér foltok):

L
L
L
L

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Thu, 23 Dec 2010 06:54:42 -0800 Vízirigók Kolozsváron (rövid videó és fotók) http://kosaferenc.posterous.com/vizirigok-kolozsvaron http://kosaferenc.posterous.com/vizirigok-kolozsvaron

Pont egy hete fotóztam a Kolozsvárra tévedt bütykös hattyúfiókát, így ideje volt megnézni, hogy vajon itt van-e még a Szamoson. Igen, a hattyú ma, 2010 december 23-án is ott volt ahol a múlt héten, de most volt nála érdekesebb fotózni való is: a hattyútól mintegy 10 méterre levő szemetes partszakaszra - aránylag közel hozzám is - leszállt egy vízirigó, így készítehettem róla gyorsan néhány fotót és egy 20 másodperces videót is.

A múlt héten, 2010 december 16-án, két helyen is láttam Kolozsváron 1-1 vízirigót az Erzsébet- és a Garibaldi-híd közötti Szamos-szakasz partján: az egyiket a Magyar Színház melletti gyalogos híd tövében (tehát gyakorlatilag a belvárosban), a másikat a stadion mellett levő szennyvízcsatorna befolyójánál.

A vízirigókról itt írtam részletesebben. 

 

Vizirigo_20101223_124924_dscf2614_050
Vizirigo_20101223_124746_dscf2606_042
Vizirigo_20101223_125133_dscf2625_061
Vizirigo_20101223_124826_dscf2611_047
Vizirigo_20101223_125021_dscf2619_055
Vizirigo_20101223_125031_dscf2620_056
Vizirigo_20101223_125038_dscf2621_057
Vizirigo_20101223_125047_dscf2622_058

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Mon, 20 Dec 2010 08:41:28 -0800 "Réti" ragadozómadarak Bihar megyéből: rétisas, réti fülesbagoly, kékes rétihéja http://kosaferenc.posterous.com/36963279 http://kosaferenc.posterous.com/36963279

Sas, fülesbagoly, héja - mind réti és mind egy napon láttuk.  2010 december 19-én sikerült megfigyelni a nevükben réti jelzőt viselő három fajt: a rétisast (Haliaeetus albicilla), a réti fülesbagolyt (Asio flammeus) és kékes rétihéját (Circus cyaneus). 

A megfigyelések helyszínei: a Bihar megyei Cséffa és Szalonta környéke. Időjárás: XII 17-18-án borús, ködös, 19-én napsütéses, szeles hideg idő, -12C. XII 19-re valamennyi tó már teljesen be volt fagyva.  A megfigyelésekre a kolozsvári Biológia Kar magyar tagozatának, a Szabó D. Zoltán által december 17-19 között szervezett madarászterepgyakorlata során került sor (utóbbiról a szervező megígért egy részletes - fajlistás, fotós, videós - beszámolót, összefoglalót ;)

A réti fülesbagolyt Szalonta mellett figyeltük meg, aránylag közelről (kb. 30-40 méter). Számomra új faj volt. A megfigyelésért köszönet Luca Dehelean, Andrea Sandu, Fülöp Attila Milvus Csoport tagoknak: ők egy nappal előttünk, december 18-án két egyedet is láttak ugyanitt, de távolabbról, kb. 200-300 méterről.

Asio_flammeus_20101219_114341_dscf2493_120
Asio_flammeus_20101219_114406_dscf2494_121

Asio_flammeus_20101219_114943_dscf2498_125

Réti fülesbagoly Szalonta mellett

A rétisasokat december 17-én (3 db), 18-án (2 db) és 19-én (2 db) láttuk a cséffai Sulymos-tó befagyott jegén. Pénteken az egyik madár bal lábán látszott egy le nem olvasható fémgyűrű is. A rétisas romániai állományát 15-18 párra becsülték 1994-ben, Magyarországon 118-130 pár fészkel.

Retisas_hollok_20101219_143425_dscf2539_165

Retisas_hollok_20101219_143504_dscf2541_167

Szemtől-szembe: rétisasok és hollók a Sulymos tavon: a fotók kb. 200-300 méter távolságból készültek

A kékes rétihéja nálunk nem költ, rövidtávú vonuló madár amely nálunk telel. A fajjal mind a három nap többször, több helyen is találkoztunk: a legtöbb példányt Szalonta mellett láttuk. Csak egy távoli, elmosódott fotót sikerült készíteni amit inkább mellőzök.

 

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Thu, 16 Dec 2010 03:56:00 -0800 Bütykös hattyúfióka a kolozsvári Szamos szakaszon http://kosaferenc.posterous.com/butykos-hattyufioka-a-kolozsvari-szamos-szaka http://kosaferenc.posterous.com/butykos-hattyufioka-a-kolozsvari-szamos-szaka

Szabó D. Zoltán barátom, kollégám hívott fel a tegnap (2010 december 15), hogy valaki betelefonált a Madártani Egyesülethez, hogy az épülő stadion melletti  Szamos szakaszon két hattyút látott. Csak ma sikerült leellenőrizni a megfigyelést: a jelzett helyen valóban ott volt egy fiatal bütykös hattyú (Cygnus olor).

Hattyu_szamoson_20101216_131758_pc160025_024
Hattyu_szamoson_20101216_130945_pc160016_015

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Fri, 22 Oct 2010 08:10:00 -0700 A tollas tettes visszatért http://kosaferenc.posterous.com/a-tollas-tettes-visszatert http://kosaferenc.posterous.com/a-tollas-tettes-visszatert

A múlt héten már írtam arról, hogy sikerült meglesni egy almázgató csókát (Corvus mondedula). Mint később kiderült, a tollas szomszéd rendszeresen rájár az ablakunk előtti almafára és már a negyedik almánál tart. Következzen néhány újabb "leleplező" fotó.

Csoka_alma_20101018_174528_dscf1933_009
Csoka_alma_20101018_174505_dscf1929_005
Csoka_alma_20101018_174510_dscf1930_006
Csoka_alma_20101018_174522_dscf1932_008

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Mon, 05 Apr 2010 10:28:00 -0700 Keresztcsőrűek inváziója Borszéken http://kosaferenc.posterous.com/keresztcsoruek-invazioja-borszeken http://kosaferenc.posterous.com/keresztcsoruek-invazioja-borszeken
Szombat, április 3: a borszéki Medve-barlang irányába haladva, az út baloldalán tőlünk kb. 5 méterre, nehézkes surrogó repüléssel egy vöröses, verébnél nagyobb madár szállt fel. Az első reakcióm, hogy süvöltő. De hoppá, valami nem stimmel, hiszen ennek a madárnak a háta vöröses. Aztán minden a helyére ugrik: egy útszéli vizes árokban fürdőző hím keresztcsőrűt (Loxia curvirostra) zavartunk fel, amely a fürdőzést követő szárítkozó tollrendezgetését már a közeli fenyőfa jó magasan - és ráadásul idegesítő módon ellenfényben levő - ágán fejezte be. Alig haladtunk 400 métert előre, újra a keresztcsőrűek jellegzetes és hangos gipp-gipp-gipp hangját halljuk a fejünk fölött. A hang után ítélve legalább 15-20 madárra számítottam, a valóságban viszont mindössze 5-6, laza kötelékben mozgó, nagy hangú madarat láttam. Az már csak természetes, hogy most is a fényképezőgép lencséje számára elérhetetlen, legmagasabb fenyők csúcsán mozogtak, reményem sincs a megörökítésükre. Kárpótlásként a szombati mindössze 7 km-es madarászó-természetbúvárkodó séta során ezután még máshol is hallottuk, láttuk keresztcsőrűek kisebb csapatait.

01_keresztcsoru1_20100404_1046

Végül a következő nap, a vasárnap lett a szerencsés napom: nagy nehezen sikerült keresztcsőrűt fotóznom az Árkoza és Nagy Bükkhavas csúcsokat érintő túra során. Az alábbi fotókon két különböző hímmadár látható, egymástól kb. 300 méterre énekeltek. A madarak tőlem 30-40 méter távolságra voltak, és a szerencsém az volt, hogy aránylag alacsony - 5-7 méter magas - fiatal fenyőket választottak éneklésük helyéül. Így aztán sikerült lencsevégre kapnom őket. Keresztcsőrű fotózásos kezdetnek nem is annyira rosszak ezek a fotók, őszintén szólva nem is reménykedtem abban, hogy egyáltalán meg tudom majd őket örökíteni. Félénkek voltak, nem engedtek ennél közelebb magukhoz, nagyon hamar elrepültek (amint ez kiderül az egyik fotóból is ...). Gyenge minőségük ellenére is ezeken a fényképeken is látszik a hazai madárvilágban egyedülálló módon egymást keresztező alsó és felső csőrkávájuk, amely a fenyőmagvaknak a tobozokból való kiszedését teszi lehetővé: nevüket is e jellegzetes csőrformájukról kapták. 
Ezen a napon azután még több helyen is hallottunk-láttunk keresztcsőrűeket: a Nagy Bükkhavason, a Kis-Bükkhavason stb. A legnagyobb csapatuk sem állt azonban 10-15-nél több madárból.

Több mint 15 éve járok rendszeresen Borszékre, de eddig még csak egyetlen évre emlékszem amikor ennyi helyen láttam volna keresztcsőrűt. Talán nem véletlen, hogy nem csak Borszéken, hanem a múlt héten a Borszéktől légvonalban 40 km-re DNy-ra levő Bucsin-tetőn Sárkány-Kiss Endre is nagy számban látta e madarakat. 
Valószínű, hogy most is a keresztcsőrűekre jellemző, inváziószerű megjelenésről van szó: rendszertelen vándorlásukban mindig azokat a vidékeket keresik fel, ahol éppen bőségesen terem a fő táplálékukat képező lucfenyőmag.

02_keresztcsoru_20100404_10513
03_keresztcsoru_20100404_10513
04_keresztcsoru_20100404_10473

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Fri, 02 Apr 2010 01:18:00 -0700 Újra beindult a sáromberki (Erdély) gólyás webkamera http://kosaferenc.posterous.com/Ujra-beindult-a-saromberki-erdely-golya-webka http://kosaferenc.posterous.com/Ujra-beindult-a-saromberki-erdely-golya-webka

05_golyakamera

Mától kezdődően a Milvus Csoport sáromberki gólyás webkameráján keresztül az idén is követni lehet majd egy sáromberki (Maros megye) fehér gólyapár mindennapjait (a gólyák már megérkeztek a 10-es számú fészekre, amely a volt Teleki kastély délkeleti sarkánál található fészektartós villanyoszlopra épült). 

A gólyapár tavalyi családi életének néhány fontos eseményét megörökítő webkamerás fotó itt tekinthető meg.

Húsvéti gólyás ráadás: ma jelent meg a Transindex Think Outside Of the Box rovatában  "Szomszédunk, a fehér gólya" bejegyzés.

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Thu, 25 Feb 2010 07:27:00 -0800 Megérkeztek Kolozsvárra a sárgalábú sirályok http://kosaferenc.posterous.com/megerkeztek-kolozsvarra-a-sargalabu-siralyok http://kosaferenc.posterous.com/megerkeztek-kolozsvarra-a-sargalabu-siralyok
A madarakat utoljára múlt év szeptember 14-én láttam Kolozsváron. Az idén először február 22-én jelentek meg a megszokott helyükön, a volt magyar opera épületének a tetején. 
Tegnap délután már öt sárgalábú sirályt (Larus michahellis)  sikerült lefotózni, többek közt egy fiatal egyedet is. 
A sirályok ezekben a napokban reggel kb. 8 óráig tartózkodnak az opera környékén, majd napközben eltűnnek táplálkozni és csak délután négy-öt óra felé jelennek meg újra.
A sárgalábú sirályokról, illetve tavalyi kolozsvári költésükről részletesebben itt írtam.

01-20100224_162048_p2240005_00 02-20100224_162045_p2240004_00 03-20100224_162132_p2240009_00
See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Sun, 14 Feb 2010 07:47:31 -0800 Kolozsvári csízinvázió http://kosaferenc.posterous.com/kolozsvari-csizinvazio http://kosaferenc.posterous.com/kolozsvari-csizinvazio Ezen a héten csízek (Carduelis spinus) lepték el nagyszámban a környékünket. Amióta a kolozsvári Györgyfalvi negyedben lakunk ennyi csízet egyszerre egy helyen itt még nem láttam. Időnként akár 200-300 egyedből álló csapatuk repül, surran, fordul egyszerre nagy sebességgel a panellek között, majd hirtelen mintegy néma parancsszóra leszállnak és ellepik egy-két fa csúcsát. Időnként innen szállnak le egyszerre a földre. 
Az új csízeink sokkal kevésbé félénkek mind a januárban és decemberben kisebb számban látottak és fotózottak. Így aztán a lépcsőházunk bejárata előtti thuja fák alatt is sikerült fotóznom őket, illetve ma éppen azt sikerült megörökítenem amint a szemetes kukák környékén szedegetnek zavartalanul az aszfalton pillepalackok stb. között.

01-20100214_115027_p2140034_03 02-20100214_115106_p2140036_03 03-20100214_115009_p2140030_03
See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Wed, 27 Jan 2010 08:43:00 -0800 Csízek és Chernel István http://kosaferenc.posterous.com/csizek-es-chernel-istvan http://kosaferenc.posterous.com/csizek-es-chernel-istvan
Az elmúlt 24 óra alatt két kellemes dolog is történt velem: megszereztem Chernel István 1899-ben megjelent "Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre." című régóta vadászott könyvét és ma végre sikerült közelről csízeket (Carduelis spinus) fotózzak. E kettős esemény logikus módon csak egyfajta madaras naplós bejegyzést eredményezhet: a friss csízes fotóimat a régi-új könyvemből másolt, Chernel István tollából származó, csízekről szóló élvezetes, ízes magyar nyelven írott sorai fogják kísérni.

"Hogy fészkét nem egy könnyen találhatjuk, azt a néphit is megokolja, azt tartván, hogy a csíz varázserejű kövecskét rejt el benne, mely azután láthatatlanná teszi. De ha nyáron át alig látjuk, annál sűrűbben találkozhatunk vele ősszel, télen és tavaszszal, mikor nagy csapatokban keresi fel az égerfákat, nyirfákat, hogy magvaiból - melyek nyilván csemegéi - jóllakjék. Vidám, eleven kis madárka, ügyesen kapaszkodik meg a vékony ágacskák hegyén, egyszerű, bizalmas nótáját csicseregve fürgén ugrándozik, könnyen repül s egész lénye vonzó, kellemes. A mászkálásban annyira nagymester, hogy a pintyfélék közt valóságos czinege. Csak a zsezsékben akadt a családjához tartozó rokonai között méltó vetélytársa. Ő is, mint azok, nyugtalan, izgő-mozgó, örökké derült kedélyű, társaságszerető állatka, épp úgy felakaszkodik az égerfa tobozkáira, a nyirfák hajlékony ágaira vagy a növények kalászaira s épp oly ügyesen csipegeti ki a szemeket." 

A csízeket a kolozsvári Házsongárd-temetőben fotóztam. Előző csízes bejegyzésem itt olvasható.

01-20100127_122918_p1270059_05 02-20100127_122944_p1270062_06 03-20100127_122922_p1270060_05 04-20100127_122522_p1270047_04 05-20100127_122929_p1270061_06 06-20100127_122236_p1270030_02 07-20100127_123433_p1270073_07 08-20100127_122306_p1270038_03
See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Sun, 24 Jan 2010 08:32:09 -0800 A vasorrú magnyitó http://kosaferenc.posterous.com/a-vasorru-magnyito http://kosaferenc.posterous.com/a-vasorru-magnyito
Nem jött a vasorrú magnyitó. 
Érzem a tavaszi megnyitót 
hamar köszönt csordogálva. 

Meggymag az etetőn árva.
(Marossy József - Meggyvágó)

"Óvatos, madár létére mindentől megriad és szökik" írta a körülbelül seregély nagyságú, hatalmas csőrű és rövid farkú meggyvágóról (Coccothraustes coccothraustes) Herman Ottó, emiatt nehezebben is figyelhetjük meg közelebbről. Ráadásul főként a fák koronájában tartózkodik és ritkábban száll le a földre. Ma azonban szerencsém volt és sikerült aránylag közelről lencsevégre kapnom a csikorgó -14 Celsius-fokos hidegben ezt az óvatos, félénk madarat. 

Méretes csőrére utal a kosorrú veréb népi neve. Csőre költési időben acélszürkére színeződik, emiatt helyenként vasorrú pintyként ismerik.  

Magevő - ez már a csőre formájából is kiderül -, főleg a gyümölcsmagokat kedveli. Nyelvükkel addig forgatják csőrükben a magot  amíg a leggyengébb varratrész kerül felülre. Ekkor megroppantják, nyelvükkel kiemelik a belsejét, a csonthéjdarabokat pedig egy fejmozdulattal oldalra hajítják. "Oly cseresznye- vagy meggymagot, a melyet az ember testsúlya csak a csizmasarokkal bír felroppintani, ez a madár csak úgy kihüvelyezi. (Herman Ottó)"  Erős csőrével akár 45 kg-os nyomást tud kifejteni.

Egyes fotóimon is látszik belső kézevezőinek (az 5.-9.) jellegzetes formája: mintha ollóval cakkosra vágták volna őket. Egyetlen más madarunknál sem találkozunk ilyesmivel.

"Nem igazi vándormadár, mert csak kemény telek idején húzódik melegebb tájakra. (Herman Ottó)."  A Kárpát-medencében gyűrűzött költő madarak legnagyobb része Észak- és Közép-Olaszországban került elő. Kóborló, télen nálunk maradt állománya kiegészül északról (Svédország, Norvégia, Lengyelország, Szlovákia stb.) hozzánk érkező madarakkal.

Négy fotómon egy hím meggyvágó, míg két fotón egy tojó látszik. A két madarat egymástól kb. 70 méterre fotóztam.

01-20100124_122607_p1240031_03 02-20100124_122632_p1240035_03 03-20100124_122639_p1240036_03 04-20100124_115958_p1240002_00 05-20100124_120010_p1240003_00 06-20100124_122412_p1240022_02
See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Fri, 15 Jan 2010 08:09:00 -0800 Fenyőrigófürdő http://kosaferenc.posterous.com/fenyorigofurdo http://kosaferenc.posterous.com/fenyorigofurdo
A varjúfürdőzés után egy téli, kettős rigófürdőzésnek is tanuja lehettem. Míg a múltkor megfigyelt dolmányos varjak a Szamosban fürödtek, addig az alábbi másfélperces filmecskén rögzített fenyőrigó (Turdus pilaris) csak egy mindössze két tenyérnyi vizes mélyedést használt a tolltisztító lubickolásához. 
A jelenetnek egy szintén fürdőzni vágyó feketerigó (Turdus merula) tojó vetett véget: odaszemtelenkedett a fenyőrigó mellé és gyorsan megmártózott Ő is. A fenyőrigó ezt már nem tűrte és elűzte. A felvételen rövid időre megjelenik egy házi veréb hím is.

Epilógus és számomra ráadás: a feketerigó később visszajött és ő is alaposan kilubickolta magát. Ezt örökítí meg az alábbi fotósorozat.

Tanulság: már egy ilyen kis méretű vizes gödör, árok kialakításával is sokat segíthetünk madarainkon, madárbarátabbá változtathatjuk kertünket. Nem utolsósorban magunknak is örömet fogunk szerezni: több madarat figyelhetünk meg majd a kertünkben. 

01-20100110_131246_p1100095_09 02-20100110_131251_p1100096_09 03-20100110_131303_p1100098_09 04-20100110_131331_p1100101_10 05-20100110_131334_p1100102_10 06-20100110_131338_p1100103_10 07-20100110_131340_p1100104_10 08-20100110_131229_p1100093_09 09-20100110_131218_p1100091_09 10-20100110_131222_p1100092_09
See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Mon, 11 Jan 2010 07:59:00 -0800 Vasárnapi csízcsapat http://kosaferenc.posterous.com/vasarnapi-csizcsapat http://kosaferenc.posterous.com/vasarnapi-csizcsapat

Újabb madaras élménnyel lepett meg a szomszédos baglyos, fenyőpintyes, süvöltős parkunk (időközben kiderült, hogy a polgármesteri hivatal néhány éve Detunáta parknak keresztelte el). Éppen egy merész, hasát sütető erdei fülesbaglyot fotóztam, ki tudja hányadszorra, - mert ezt egyszerűen nem lehet megunni -, amikor egy kb. 50-60 méterről hallatszó, feltűnően erőteljes hangzavarszerűségre figyeltem fel. Közelebb menve kiderült, hogy a park közepén található nyírfák tetején egy csízcsapat (Carduelis spinus) pihent meg táplálkozni, tollászkodni. Ami számomra meglepő volt és most tapasztaltam először ilyet: kórusban énekeltek! Állítólag ilyet csak a tavasz közeledtével szokták csinálni. Közelebbről már jól látszottak az apró, sárgás-zöldes, mozgékony madarak is (kb. 20-25-en voltak), amelyek mint az alábbi fotókból is kiderül gyakran fejjel lefelé is táplálkoznak az ágak között. Kedvenc táplálékuk a mézgás éger magja, de gyakran figyelhetők meg nyírfákon és fenyőkön is.

Repülés közben hallatott csíííz hangjuk hamar elárulja őket. Szláv eredetű, hangutánzó nevük már 1538-ból ismert. Népi nevei közül megemlíthető még az egérpinty, csézike, cájzli, utóbbi a Nyugat-Dunántúlon elterjedt, német nevéből ered (Kiss Jenő: Magyar madárnevek, Akadémiai Kiadó, Bpest, 1984, 308-309 old).
A hímek homloka és torka fekete, a tojók egyszerűbb színezetűek, alul fehér alapon sávozottak. Jellegzetesen hegyes csőrük és középen becsípett farkuk van

A Kárpátokban is költ, a tél folyamán viszont változó számban jelenik meg a Kárpát-medencében, egyes években inváziószerűen. A gyűrűzések adatai alapján ezek a madarak,így valószínűleg a parkban is látottak, leggyakrabban Oroszországból, a balti és skandináviai országokból érkeznek hozzánk. Nem hűek a telelőterületeikhez: egyik évben nálunk, másik évben akár Spanyolországban, Észak-Olaszországban vagy Libanonban is telelhetnek.

Korábban kedvelt kalitkamadár volt, gyakran árulták a volt kolozsvári madárpiacon is. Környékünkön leggyakrabban lépesvesszővel fogták meg. Napjainkban védett faj, tartása és befogása tilos!
A csízek körülbelül 10-15 percet tartózkódtak a magas fák csúcsain - elég nehéz ilyen körülmények között fotózni őket - utána nagyon gyorsan eltűntek délkeleti irányba, a Palocsai-kert felé.

20100110_123323_p1100055_055_c 20100110_122957_p1100039_039_c 20100110_123001_p1100040_040_c 20100110_123327_p1100056_056_c 20100110_123048_p1100042_042_c 20100110_123401_p1100059_059_c 20100110_123121_p1100048_048_c
See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Thu, 31 Dec 2009 08:41:00 -0800 Északról érkezett szilveszteri vendégek http://kosaferenc.posterous.com/Eszakrol-erkezett-szilveszteri-vendegek http://kosaferenc.posterous.com/Eszakrol-erkezett-szilveszteri-vendegek

Már régóta várom őket, de ezen a télen csak ma, az év utolsó napján sikerült megpillantanom Kolozsváron az első fenyőpintyeket (Fringilla montifringilla) . Éppen vásárolni mentünk a baglyos parkon keresztül, amikor megláttuk a nagy madármozgást: egy vegyes pintycsapat került az utunkba. Először két erdei pintyre figyeltünk fel, amint a nagyszámú házi veréb társaságában szedegettek a sétány mellett. Ekkor sétált elő egy bokor mögül az első fenyőpinty, majd megjelent a második és a harmadik is. Összesen hetet láttunk, az egyik fotómon hat látszik egyszerre. Sajnos az egész éjszakán keresztül tartó esőzést követő sűrű köd nem igen kedvezett a fotózásnak (arról nem is beszélve, hogy legnagyobb bosszúságomra az arra sétálók minduntalan felzavarták a nagy nehezen becserkészett fenyőpintyeket). A fenyőpintyeken kívül még csízeket, meggyvágót is fotóztam és hallottam a tegnapelőtt is lencsevégre kapott, már hetek óta - november 14-e óta - a parkban tartózkodó 4-5 süvöltőt is.

A hozzánk látogató fenyőpintyek igazi északi vendégek: Fennoskandináviában fészkelnek nagyszámban, innen vonulnak inváziószerűen ősszel-télen, délre-délnyugatra: egyes években alig látni őket, más években - jó bükk-, illetve luctermős években, mint amilyen például a 2005-ös év volt - hatalmas csapatokban érkeznek.

Az összehasonlíthatóság kedvéért mellékeltem a mai erdei pintyekről (Fringilla coelebs) is két fotót: jól látszik, hogy míg a fenyőpintyek farcsíkja fehér, addig az erdei pintyeké zöldes-sárga.

1-20091231_120345_pc310005_005 2-20091231_120406_pc310007_006 3-20091231_120411_pc310008_007 4-20091231_120325_pc310003_003 5-20091231_120417_pc310009_008 6-20091231_122601_pc310018_017 7-20091231_121352_pc310013_012 8-20091231_121406_pc310016_015
See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Mon, 28 Dec 2009 23:48:04 -0800 Téli varjúfürdőzés http://kosaferenc.posterous.com/teli-varjufurdozes http://kosaferenc.posterous.com/teli-varjufurdozes Minden madár számára létfontosságú a tollak rendszeres ápolása (rendezése, tisztántartása): a tollászkodás, a vízben és/vagy homokban való fürdés, illetve a vízi madarak esetében a tollak zsírozása is. Bármilyen meglepő is a vízbenfürdés még télen sem szünetel, az énekesmadarak ilyenkor is előszeretettel fürdöznek a jeges vízben. 

A fürdés mindig sztereotip, öröklött mozdulatsorok révén valósul meg, egyik fő szerepe a tollparazitáktól való megszabadulás. Egy kollektív téli madárfürdőzésnek lehettünk a tanúi vasárnap délelőtt: öt-hat dolmányos varjú (Corvus cornix) is fürdözött a jeges Szamos vízében, a kolozsvári Sportcsarnok előtti partszakaszon.

1-20091226_114731_pc260083_081 2-20091226_114701_pc260077_075 3-20091226_114720_pc260080_078 4-20091226_114724_pc260081_079 5-20091226_114728_pc260082_080 6-20091226_114736_pc260084_082 7-20091226_114709_pc260079_077
See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Fri, 25 Dec 2009 09:44:00 -0800 A téli Maros vízirigói http://kosaferenc.posterous.com/a-teli-maros-vizirigoi http://kosaferenc.posterous.com/a-teli-maros-vizirigoi
Fehérmelles vízirigó ül
habos kövön s fürgén neszez.
A martok tajtékos vizébe
finom fenyőtű permetez.
(Áprily Lajos - Pisztrángok kara)

Bevallom, hogy karácsony első napjának délelőttjén most sem a templomban voltunk, hanem Természetben. Valahogy egy kicsit úgy vagyunk ezzel mint Herman Ottó: "Hányszor osontam ki a házból, mélyedtem be a bükkösbe, az egyetlen templomba, amelybe igazán szívesen és eszem szerint tudok ájtatos lenni."

Így tehát délelőtt 11 óra körül a Déda és Maroshévíz közötti Maros-szorosban haladtunk amikor egyszer csak észrevettük Palotailva előtt a vízirigókat (Cinclus cinclus). Először egyet, majd folyásirányban haladva újabb két példányt. Összesen kilenc madarat számoltunk össze egy kb. két kilométeres folyószakaszon: a legtöbbjüket a folyó jégtábláinak a szélein láttuk. Sikerült is néhány fotót és egy rövid filmet is készíteni.

 

Ez a "tömzsi - eléggé rövid farkát hetykén ég felé irányító, majdnem azt mondhatjuk: elhízásra hajlamos, sötétbarna ruhájú, hófehér mellényű, közel rigó nagyságú madár - a vízirigó" (Béldi Miklós) a gyors folyású, keskeny patakok mentén él, Erdélyben 1500 méter t.sz.f magasságig is előfordul. Költési időben egy vízirigópár kb. 400-1500 méter hosszúságú patakszakaszt birtokol. Szereti a vízből kiálló köveket és az erdős partokat. 

Télen is nálunk marad, amíg élőhelyén be nem fagyott vizet talál, helyben marad, kitart. Csak, ha a vizek teljesen befagynak, kénytelen kóborolni, leereszkedni a nagyobb folyókhoz mint amilyen a Maros, Szamos, Olt. Ez történt most is: a Marosba ömlő hegyi patakok befagytak, az ott költő vízirigók kénytelenek voltak lejebb ereszkedni a folyóra. Erre bizonyítékaink is vannak hiszen a Milvus Csoport madarászai éveken keresztül látták el egyedi színkombinációjú színes gyűrűkkel az Ilva, Ratosnya, Szalárd patakok vízirigóit (pl. csak 2001-2002-ben több mint 500 vízirigó fiókát és felnőttet gyűrűztek meg), majd telente ötnaponként ellenőrízték és olvasták le a Maros mentén megfigyelt vízirigók gyűrűit.

"Egyszerre csak beleveti magát a legsebesebb folyásba, alábukik mint valami vöcsök, fut a víz fenekén, szárnyalva is halad és sokszor jó darabra a bebukástól jelenik meg, hogy ismét a kövön teremjen." írta a vízirigóról Hermann Ottó és ezt a jeges vízbe való beugrást most is megfigyelhettük. Az énekesmadarak közül a vízirigó az egyetlen, amely képes erre. A víz alatt a mederfenékről szedegeti fel a lovarlárvákat, bolharákokat és más vízi gerincteleneket. Merülései ugyan csak másodpercekig tartanak, de mivel kora reggeltől egészen estig a pataknál tartózkodik, összeségében órákat tölt a víz alatt.
Igazi vízimadárnak nevezhetnénk, alkalmazkodott ehhez az életmódhoz: tollazata nagyon tömött, fartőmirigye különösen fejlett, orr- és fülnyílásait el tudja zárni, szeme lapos, mint a búvárszemüveg, így a víz felett és alatt egyaránt jól lát.

Röpte egyenes, közvetlenül a víz felett repül, a patak valamennyi kanyarulatát követi. Gyakran e jellegzetes repülése közben hallatott "crrr"-szerű hangja szokta felhívni rá a figyelmet. Jellemző rá az is, hogy ültében gyakran "rugózik", vagy ahogy Herman Ottó írta "sűrűn-mártogatva bókol": ez megfigyelhető a rövid videoklippen is.

"Vastag hótakaró borítja ilyenkor a  néma tájat, s fagyos szelek süvítenek végig fölötte. Minden más madár hallgat ebben a csúnya, zord télben. A vízirigó nem! Ő most is jókedvű, fütyül a télre!" írta róla Béldi Miklós. A folyó zúgása mellett is mi is hallottuk két madár énekét: kb. 30 méterre lehettek egymástól, mintegy egymásnak felelgettek ... és búcsúztak tőlünk, tenném hozzá teljesen szubjektíven.

20091225_105013_pc250004_004_v 20091225_105627_pc250017_017_v 20091225_105003_pc250002_002_v 20091225_105613_pc250014_014_v
See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Thu, 24 Dec 2009 06:31:16 -0800 Karácsonyi bagoly http://kosaferenc.posterous.com/karacsonyi-bagoly http://kosaferenc.posterous.com/karacsonyi-bagoly Ködös karácsonydélelőtt, a borszéki Tündérmező déli szélén haladtunk a Petőfi-forrás felé amikor észrevettük egy kisebb fenyő csúcsán a környékét figyelő uráli bagolyt (Strix uralensis). Nem volt nehéz felismerni, hiszen az uhu után a legnagyobb baglyunk, amely nappal is gyakran vadászik. Világos arcától elütő fekete szemei vannak, a farka pedig aránylag hosszú, feltűnő fekete keresztsávozással. Amennyire csak lehetett közelítettünk a bagoly felé - kb. 75 méterre engedett magához -, de azután megunt minket és átrepült egy útmenti nagy lucfenyőre. Sikerült itt is néhány fotót készíteni róla, de ezen a fán sem időzött sokáig: hangtalan szárnycsapásokkal beljebb repült az erdőbe és egy kiszáradt fa törzse melletti rövid ágon landolt.
Először tavaly sikerült Borszéken uráli bagolyt fotóznom, akkor a Bükk-havas csúcsa felé menet, hóhullásban örökítettem meg közelebbről egy példányt: azt a fotót is mellékeltem.

Urali_2008 20091224_122820_pc240036_036_u 20091224_122932_pc240040_040_u 20091224_122936_pc240041_041_u 20091224_122943_pc240042_042_u 20091224_123000_pc240044_044_u 20091224_123111_pc240048_048_u 20091224_123524_pc240060_060_u
See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Mon, 21 Dec 2009 21:50:00 -0800 Bogyózgató barátcinegék http://kosaferenc.posterous.com/bogyozgato-baratcinegek http://kosaferenc.posterous.com/bogyozgato-baratcinegek
A cinegék fotózása nemigen szokott nekem összejönni (eddigi kellemes kivételt csak a cinegerokonság őszapók jelentették): mire megtalálom őket a fényképezőgép optikai keresőjében és rájuk fókuszálnék hűlt helyük: már ott ugrálnak, izegnek-mozognak-másznak a szomszédos bokron vagy fán. Ha meg mégis sikerül elcsípni ezeket az izgága madarakat a keresőben, akkor nemegyszer megtörténik, hogy a gomb lenyomása után már csak egy fél-negyed cinege marad emlékbe a rögzített képen (így jártam például májusban a Gutin-hegységben 2-3 méterről fotózott kormos cinegével...). 

Tegnap azonban több szerencsém volt. A közelünkben levő parkban áttelelő erdei fülesbaglyokat mentem megszámolni a három napig tartó havazás után. Már hazafele tartottam amikor meghallottam az éles "cipcsi" hangokat. Két barátcinege (Parus palustris) kutatta át az egyik gyümölcsfát. Valószínűleg egy pár volt hiszen a szakirodalomból ismert, hogy a barátcinegepár egész évben összetart (sőt nemcsak egész évben: ez a monogám cinege ugyanis rendkívül hűséges is: a gyűrűzések tanusága szerint volt olyan pár amely hat éven keresztül kitartott egymás mellett; ez nagy szó, ha figyelembe vesszük, hogy e mindösssze 10-13 grammos madárka maximális életkora 9-11 év).

A szürkés-barnás alapszínezetű barátcinege a nevét fekete fejtetejéről kapta: már 1793-ban is "barát-tzinege"-ként ismerték (a szintén a fejtető színére utaló "pap-fejü cinege" elnevezés Somogyból származik). Leggyakrabban a nyílt, bokros erdőkben, erdőszéleken, erdei vágásokban, továbbá a patakokat, folyókat, tavakat szegélyező égeresekben, füzesekben kerül szem elé. Kerüli a zárt fenyvest, az elegyes erdőkben viszont költ.

Állandó, illetve kóborló madár, ezért találkozhatunk vele most télen is: a költőterületüktől ilyenkor sem távolodik messzire. A fészkelőterületükhöz való ragaszkodást és a nagy területhűséget tükrözik az angliai és magyarországi gyűrűzási adatok: legtávolabbi angliai megkerülése 79 km volt, Magyarországon legnagyobb ismert elmozdulása 55 km (a fiatalok pedig tavasszal a szülői territóriumtól csak mintegy 850-1000 méteres távolságban foglalnak a szén- és kékcinkéjénél nagyobb - 1,5-2,5 ha-nyi - revírt). A vegyes cinkecsapatok téli kóborlásain ő is részt vesz, de mindig kisebb számban mint a széncinege vagy kékcinege.

Akárcsak a többi cinege, a barátcinege is rendkívül hasznos odúlakó madár: költési időszakban - a többi cinkefajtól eltérően egy évben csak egyszer költ - táplálékának 60-70%-át hernyók alkotják (Korodi-Gál János kolozsvári vizsgálatai mutatták ki, hogy a 17-20 napig tartó fiókanevelés alatt a barátcinege-család mintegy 15000-20000 rovart és pókot fogyaszt el). Ősszel-télen a rovarokon kívül magvakat és bogyós terméseket is fogyaszt. És ez utóbbi tény volt az én szerencsém: a barátcinegepárom ugyanis leragadt egy bogyós-gyümölcsös fánál és elfelejtettek velem foglalkozni. Papagáj módra minden irányból rácsimpaszkodtak a bogyókra, csipkedték-húzigálták őket, sőt leszakítva ezeket egy külön ágon két lábuk között tartva kopácsolták is. Mindeközben egész közel kerültek hozzám és így sikerült az alábbi fotókat elkészíteni (amelyekkel természetesen most sem vagyok teljesen elégedett).

20091221_124043_pc210039_039 20091221_123801_pc210015_015 20091221_123805_pc210016_016 20091221_123830_pc210020_020 20091221_123914_pc210027_027 20091221_123923_pc210028_028 20091221_124000_pc210035_035 20091221_124038_pc210038_038 20091221_124525_pc210042_042 20091221_124559_pc210044_044 20091221_124634_pc210049_049 20091221_125218_pc210055_055 20091221_125234_pc210056_056
See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Sun, 20 Dec 2009 23:58:00 -0800 Ne feledkezzünk meg róluk! http://kosaferenc.posterous.com/ne-feledkezzunk-meg-roluk http://kosaferenc.posterous.com/ne-feledkezzunk-meg-roluk

20091218_133448_madaretetes

 

Cinkék

Az ablakomra jár a völgy fölött
eledelért a vígan surranó raj.
A repülésük százszor összeköt
túl minden tavaszt szomjazó bokorral.
(Áprily Lajos)

A Magyar Madártani Egyesületnek a téli madáretetéssel kapcsolatos követendő tanácsai:

Téli madáretetés

... és Szabó D. Zoltán élvezetes írása a téli madáretetésről, meg arról, hogy ez miért jó nekünk is nem csak a madaraknak.

A fotón a Milvus Csoportnak a kolozsvári Botanikus Kertbe kitett madáretetője látszik (saját fotó).

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa Fri, 18 Dec 2009 22:21:00 -0800 Téli rigókavalkád http://kosaferenc.posterous.com/teli-rigokavalkad http://kosaferenc.posterous.com/teli-rigokavalkad
Szajkó, rigó, vörösbegy nem hagy el,
nem mond búcsút a nyár felhőivel.
Ha hóviharral ránkszakad telünk,
a völgyben itt borzonganak velünk.
(Áprily Lajos - A hűségesek)

A három napja tartó havazás, illetve a hideg beköszöntével rigócsapatok lepték el a kolozsvári Botanikus Kertet: legnagyobb számban fenyőrigókkal (Turdus pilaris) találkozhatunk. Jellegzetes sakk-sakk hangjukat mindenhol hallhatjuk. Csoportosan pihennek a nagyobb fákon: az egyik fotómon több mint ötven egyedet számoltam össze. 

A fenyőrigók csapataiba időnként a nálunk ritkábban megfigyelhető szőlőrigók (Turdus iliacus) is bevegyülnek. Az első fotón látszik is a két faj együtt: a szőlőrigő éppen átrepül egy fenyőrigó fölött. Míg a fenyőrigók költenek is a Botanikus Kertben, addig a szőlőrigó igazi északi vendég: csak az 50 szélességi foktól északra költ - nagyszámban elsősorban Skandináviában. A telet Nyugat-Európában, illetve a Földközi-tenger vidékén tölti. Nálunk elsősorban átvonuló madár, de időnként kisebb számban át is telelhet.

Érdekes volt megfigyelni, amint a befagyott tó felszínén összegyűlt rigók a felszínen helyenként megolvadt vizet csoportosan itták.

Léprigókat (Turdus viscivorus) elsősorban a fagyöngyös fákon láthatunk, például a japánkert déli oldalán: ott fotóztam a fehér fagyöngyöt fogyasztó madarat is, tegnap is több példányt láttam és hallottam. 
A közismert fekete rigó (Turdus merula) költés után ittmarad télire is a Botanikus Kertben, így jelenleg vele együtt összesen négy rigófajt figyelhetünk meg (a Botanikus Kert "rigóleltárának" ötödik faja a délre vonuló énekes rigó, a Turdus philomelos).

Egy kis, szépirodalmi ráadás: Áprily Lajos rigós versei (Fekete rigó, Őszi rigódal, Most szólj, rigó)

20091218_134127_pc180031_031_r 20091218_134149_pc180035_035_h 20091218_134142_pc180033_033_k 20091218_135551_pc180047_047_f 20091218_135604_pc180049_049_f 20091218_134305_pc180039_039_e 20091126_123357_pb260064_061_l
See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

]]> http://files.posterous.com/user_profile_pics/251517/LogokepKF.jpg http://posterous.com/users/4bhC30ZcNVO9 Ferenc Kósa kosaferenc Ferenc Kósa