Viharsirályok Kolozsváron

Tegnap, 2011 február 6-án sikerült két viharsirályt (Larus canus) - egy felnőttet és egy 2. téli ruhás egyedet - megfigyelni és fotózni a kolozsvári Sportcsarnok előtti Kis-Szamos szakaszán. A sárgalábú sirály (Larus michahellis) és a dankasirály (Larus ridibundus) után így a viharsirály lett a Kolozsváron megfigyelt és fotózott harmadik sirályfajom.

Magyarországon 1988 óta bizonyított 1-2 pár fészkelése, Romániában tudtommal nem költ. Nálunk elsősorban a Duna és a Fekete-tenger mentén gyakori őszi-téli faj, ahol a dankasirály után a legnagyobb egyedszámú sirályfaj. Erdélyben ritkábban és kisebb egyedszámban figyelhető meg ősztől-tavaszig. Az elmúlt három évtizedben egyedszáma és az itt-tartózkodási ideje megnőtt.

Nálunk eddig két gyűrűs viharsirályt találtak: egyik madár Finnországból, a másik Svédországból származott. Valószínűleg a Kolozsváron látott madarak is É-ÉK-Európából származnak.

Sirályhatározáshoz online segédlet: egy részletes, korhatározós viharsirály határozó innen tölthető le; fotós, online sirályhatározók: World of Gulls és The Norvegian Gull Page .

A felnőtt viharsirályról készített alábbi fotókon jól látszik, h. nem sokkal nagyobb mint a dankasirály; megfigyelhetők a sárgás-zöldes-szürkés lábak, a sárgás-zöldes csőr a fekete gyűrűvel, a csíkozott fejtető és tarkó, illetve a kézevezők fehér csúcsa. A szem fekete, dolmánya szürkébb mint a dankasirályoké.

L
L
L
L
L
L
L
L

Néhány fotó a 2. téli ruhás madárról (a teljes csőrvége fekete, a kézevezőkön nem látszanak a fehér foltok):

L
L
L
L

Tagged Larus canus

Vízirigók Kolozsváron (rövid videó és fotók)

Pont egy hete fotóztam a Kolozsvárra tévedt bütykös hattyúfiókát, így ideje volt megnézni, hogy vajon itt van-e még a Szamoson. Igen, a hattyú ma, 2010 december 23-án is ott volt ahol a múlt héten, de most volt nála érdekesebb fotózni való is: a hattyútól mintegy 10 méterre levő szemetes partszakaszra - aránylag közel hozzám is - leszállt egy vízirigó, így készítehettem róla gyorsan néhány fotót és egy 20 másodperces videót is.

A múlt héten, 2010 december 16-án, két helyen is láttam Kolozsváron 1-1 vízirigót az Erzsébet- és a Garibaldi-híd közötti Szamos-szakasz partján: az egyiket a Magyar Színház melletti gyalogos híd tövében (tehát gyakorlatilag a belvárosban), a másikat a stadion mellett levő szennyvízcsatorna befolyójánál.

A vízirigókról itt írtam részletesebben. 

 

Vizirigo_20101223_124924_dscf2614_050
Vizirigo_20101223_124746_dscf2606_042
Vizirigo_20101223_125133_dscf2625_061
Vizirigo_20101223_124826_dscf2611_047
Vizirigo_20101223_125021_dscf2619_055
Vizirigo_20101223_125031_dscf2620_056
Vizirigo_20101223_125038_dscf2621_057
Vizirigo_20101223_125047_dscf2622_058

"Réti" ragadozómadarak Bihar megyéből: rétisas, réti fülesbagoly, kékes rétihéja

Sas, fülesbagoly, héja - mind réti és mind egy napon láttuk.  2010 december 19-én sikerült megfigyelni a nevükben réti jelzőt viselő három fajt: a rétisast (Haliaeetus albicilla), a réti fülesbagolyt (Asio flammeus) és kékes rétihéját (Circus cyaneus)

A megfigyelések helyszínei: a Bihar megyei Cséffa és Szalonta környéke. Időjárás: XII 17-18-án borús, ködös, 19-én napsütéses, szeles hideg idő, -12C. XII 19-re valamennyi tó már teljesen be volt fagyva.  A megfigyelésekre a kolozsvári Biológia Kar magyar tagozatának, a Szabó D. Zoltán által december 17-19 között szervezett madarászterepgyakorlata során került sor (utóbbiról a szervező megígért egy részletes - fajlistás, fotós, videós - beszámolót, összefoglalót ;)

A réti fülesbagolyt Szalonta mellett figyeltük meg, aránylag közelről (kb. 30-40 méter). Számomra új faj volt. A megfigyelésért köszönet Luca Dehelean, Andrea Sandu, Fülöp Attila Milvus Csoport tagoknak: ők egy nappal előttünk, december 18-án két egyedet is láttak ugyanitt, de távolabbról, kb. 200-300 méterről.

Asio_flammeus_20101219_114341_dscf2493_120
Asio_flammeus_20101219_114406_dscf2494_121

Asio_flammeus_20101219_114943_dscf2498_125

Réti fülesbagoly Szalonta mellett

A rétisasokat december 17-én (3 db), 18-án (2 db) és 19-én (2 db) láttuk a cséffai Sulymos-tó befagyott jegén. Pénteken az egyik madár bal lábán látszott egy le nem olvasható fémgyűrű is. A rétisas romániai állományát 15-18 párra becsülték 1994-ben, Magyarországon 118-130 pár fészkel.

Retisas_hollok_20101219_143425_dscf2539_165

Retisas_hollok_20101219_143504_dscf2541_167

Szemtől-szembe: rétisasok és hollók a Sulymos tavon: a fotók kb. 200-300 méter távolságból készültek

kékes rétihéja nálunk nem költ, rövidtávú vonuló madár amely nálunk telel. A fajjal mind a három nap többször, több helyen is találkoztunk: a legtöbb példányt Szalonta mellett láttuk. Csak egy távoli, elmosódott fotót sikerült készíteni amit inkább mellőzök.

 

Bütykös hattyúfióka a kolozsvári Szamos szakaszon

Szabó D. Zoltán barátom, kollégám hívott fel a tegnap (2010 december 15), hogy valaki betelefonált a Madártani Egyesülethez, hogy az épülő stadion melletti  Szamos szakaszon két hattyút látott. Csak ma sikerült leellenőrizni a megfigyelést: a jelzett helyen valóban ott volt egy fiatal bütykös hattyú (Cygnus olor).

Hattyu_szamoson_20101216_131758_pc160025_024
Hattyu_szamoson_20101216_130945_pc160016_015

Tagged Cygnus olor

A tollas tettes visszatért

A múlt héten már írtam arról, hogy sikerült meglesni egy almázgató csókát (Corvus mondedula). Mint később kiderült, a tollas szomszéd rendszeresen rájár az ablakunk előtti almafára és már a negyedik almánál tart. Következzen néhány újabb "leleplező" fotó.

Csoka_alma_20101018_174528_dscf1933_009
Csoka_alma_20101018_174505_dscf1929_005
Csoka_alma_20101018_174510_dscf1930_006
Csoka_alma_20101018_174522_dscf1932_008

Keresztcsőrűek inváziója Borszéken

Szombat, április 3: a borszéki Medve-barlang irányába haladva, az út baloldalán tőlünk kb. 5 méterre, nehézkes surrogó repüléssel egy vöröses, verébnél nagyobb madár szállt fel. Az első reakcióm, hogy süvöltő. De hoppá, valami nem stimmel, hiszen ennek a madárnak a háta vöröses. Aztán minden a helyére ugrik: egy útszéli vizes árokban fürdőző hím keresztcsőrűt (Loxia curvirostra) zavartunk fel, amely a fürdőzést követő szárítkozó tollrendezgetését már a közeli fenyőfa jó magasan - és ráadásul idegesítő módon ellenfényben levő - ágán fejezte be. Alig haladtunk 400 métert előre, újra a keresztcsőrűek jellegzetes és hangos gipp-gipp-gipp hangját halljuk a fejünk fölött. A hang után ítélve legalább 15-20 madárra számítottam, a valóságban viszont mindössze 5-6, laza kötelékben mozgó, nagy hangú madarat láttam. Az már csak természetes, hogy most is a fényképezőgép lencséje számára elérhetetlen, legmagasabb fenyők csúcsán mozogtak, reményem sincs a megörökítésükre. Kárpótlásként a szombati mindössze 7 km-es madarászó-természetbúvárkodó séta során ezután még máshol is hallottuk, láttuk keresztcsőrűek kisebb csapatait.

01_keresztcsoru1_20100404_1046

Végül a következő nap, a vasárnap lett a szerencsés napom: nagy nehezen sikerült keresztcsőrűt fotóznom az Árkoza és Nagy Bükkhavas csúcsokat érintő túra során. Az alábbi fotókon két különböző hímmadár látható, egymástól kb. 300 méterre énekeltek. A madarak tőlem 30-40 méter távolságra voltak, és a szerencsém az volt, hogy aránylag alacsony - 5-7 méter magas - fiatal fenyőket választottak éneklésük helyéül. Így aztán sikerült lencsevégre kapnom őket. Keresztcsőrű fotózásos kezdetnek nem is annyira rosszak ezek a fotók, őszintén szólva nem is reménykedtem abban, hogy egyáltalán meg tudom majd őket örökíteni. Félénkek voltak, nem engedtek ennél közelebb magukhoz, nagyon hamar elrepültek (amint ez kiderül az egyik fotóból is ...). Gyenge minőségük ellenére is ezeken a fényképeken is látszik a hazai madárvilágban egyedülálló módon egymást keresztező alsó és felső csőrkávájuk, amely a fenyőmagvaknak a tobozokból való kiszedését teszi lehetővé: nevüket is e jellegzetes csőrformájukról kapták. 
Ezen a napon azután még több helyen is hallottunk-láttunk keresztcsőrűeket: a Nagy Bükkhavason, a Kis-Bükkhavason stb. A legnagyobb csapatuk sem állt azonban 10-15-nél több madárból.

Több mint 15 éve járok rendszeresen Borszékre, de eddig még csak egyetlen évre emlékszem amikor ennyi helyen láttam volna keresztcsőrűt. Talán nem véletlen, hogy nem csak Borszéken, hanem a múlt héten a Borszéktől légvonalban 40 km-re DNy-ra levő Bucsin-tetőn Sárkány-Kiss Endre is nagy számban látta e madarakat. 
Valószínű, hogy most is a keresztcsőrűekre jellemző, inváziószerű megjelenésről van szó: rendszertelen vándorlásukban mindig azokat a vidékeket keresik fel, ahol éppen bőségesen terem a fő táplálékukat képező lucfenyőmag.

02_keresztcsoru_20100404_10513
03_keresztcsoru_20100404_10513
04_keresztcsoru_20100404_10473

Újra beindult a sáromberki (Erdély) gólyás webkamera

05_golyakamera

Mától kezdődően a Milvus Csoport sáromberki gólyás webkameráján keresztül az idén is követni lehet majd egy sáromberki (Maros megye) fehér gólyapár mindennapjait (a gólyák már megérkeztek a 10-es számú fészekre, amely a volt Teleki kastély délkeleti sarkánál található fészektartós villanyoszlopra épült). 

A gólyapár tavalyi családi életének néhány fontos eseményét megörökítő webkamerás fotó itt tekinthető meg.

Húsvéti gólyás ráadás: ma jelent meg a Transindex Think Outside Of the Box rovatában  "Szomszédunk, a fehér gólya" bejegyzés.

Megérkeztek Kolozsvárra a sárgalábú sirályok

A madarakat utoljára múlt év szeptember 14-én láttam Kolozsváron. Az idén először február 22-én jelentek meg a megszokott helyükön, a volt magyar opera épületének a tetején. 
Tegnap délután már öt sárgalábú sirályt (Larus michahellis)  sikerült lefotózni, többek közt egy fiatal egyedet is. 
A sirályok ezekben a napokban reggel kb. 8 óráig tartózkodnak az opera környékén, majd napközben eltűnnek táplálkozni és csak délután négy-öt óra felé jelennek meg újra.
A sárgalábú sirályokról, illetve tavalyi kolozsvári költésükről részletesebben itt írtam.

(download)

Kolozsvári csízinvázió

Ezen a héten csízek (Carduelis spinus) lepték el nagyszámban a környékünket. Amióta a kolozsvári Györgyfalvi negyedben lakunk ennyi csízet egyszerre egy helyen itt még nem láttam. Időnként akár 200-300 egyedből álló csapatuk repül, surran, fordul egyszerre nagy sebességgel a panellek között, majd hirtelen mintegy néma parancsszóra leszállnak és ellepik egy-két fa csúcsát. Időnként innen szállnak le egyszerre a földre. 
Az új csízeink sokkal kevésbé félénkek mind a januárban és decemberben kisebb számban látottak és fotózottak. Így aztán a lépcsőházunk bejárata előtti thuja fák alatt is sikerült fotóznom őket, illetve ma éppen azt sikerült megörökítenem amint a szemetes kukák környékén szedegetnek zavartalanul az aszfalton pillepalackok stb. között.

(download)

Csízek és Chernel István

Az elmúlt 24 óra alatt két kellemes dolog is történt velem: megszereztem Chernel István 1899-ben megjelent "Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre." című régóta vadászott könyvét és ma végre sikerült közelről csízeket (Carduelis spinus) fotózzak. E kettős esemény logikus módon csak egyfajta madaras naplós bejegyzést eredményezhet: a friss csízes fotóimat a régi-új könyvemből másolt, Chernel István tollából származó, csízekről szóló élvezetes, ízes magyar nyelven írott sorai fogják kísérni.

"Hogy fészkét nem egy könnyen találhatjuk, azt a néphit is megokolja, azt tartván, hogy a csíz varázserejű kövecskét rejt el benne, mely azután láthatatlanná teszi. De ha nyáron át alig látjuk, annál sűrűbben találkozhatunk vele ősszel, télen és tavaszszal, mikor nagy csapatokban keresi fel az égerfákat, nyirfákat, hogy magvaiból - melyek nyilván csemegéi - jóllakjék. Vidám, eleven kis madárka, ügyesen kapaszkodik meg a vékony ágacskák hegyén, egyszerű, bizalmas nótáját csicseregve fürgén ugrándozik, könnyen repül s egész lénye vonzó, kellemes. A mászkálásban annyira nagymester, hogy a pintyfélék közt valóságos czinege. Csak a zsezsékben akadt a családjához tartozó rokonai között méltó vetélytársa. Ő is, mint azok, nyugtalan, izgő-mozgó, örökké derült kedélyű, társaságszerető állatka, épp úgy felakaszkodik az égerfa tobozkáira, a nyirfák hajlékony ágaira vagy a növények kalászaira s épp oly ügyesen csipegeti ki a szemeket." 

A csízeket a kolozsvári Házsongárd-temetőben fotóztam. Előző csízes bejegyzésem itt olvasható.

(download)